Számtalan cikk született itt nálunk is a stresszről, de minden más helyen is rendszeresen találkozhatunk a témával. Akár a neten szörfölünk, akár a munkahelyen vagyunk, vagy épp sorban állunk a közértben, nem telik el úgy egy-két hét, hogy ne kerülne szóba a stressz, a túl sok feszültség, amivel együtt kell élnünk. Jogos a kérdés, hogy mennyit lehet még erről írni? Mit találtak ki már megint?
Nos, a válasz sajnos az, hogy rengeteget, rengeteget lehet még írni. Mert szinte semmit nem ki, hanem egyszerűen megtalálnak a kutatók. Mindig van új a nap alatt, köszönhetően annak, hogy a stressz mindenkit érint és sajnos egyre több és nagyobb galibát, betegséget okoz. Ez a cikk viszont most pontosan azért született, hogy megpróbáljunk egy kicsit mosolyogni is a dolgokon.
Azt már mindenki tudja, hogy a stressz, illetve a vele járó hormonok alapvetően egyáltalán nem gonoszak, sőt a veszélyek leküzdésére szolgálnak. Mivel a manapság szinte mindent veszélyes szituációként, feszültségnek élünk meg, így persze az alapvetően kedves kis hormonok és folyamatok árnyoldalait tapasztaljuk. Eddig legalábbis úgy tűnt, hogy leszámítva a gyors eliszkolást, csak a negatívumokat érezzük. Most azonban kiderült, hogy ez koránt sincs így.
Létezik ugyanis a proszociális viselkedés, melyre igazán jótékonyan hat a stressz, legalábbis ezt támasztja alá néhány kutatás és kísérlet. A proszociális viselkedés a másokkal való együttérzést, az empátiát jelenti, méghozzá akkor, mikor cserébe nem kapunk semmit. Ezt a viselkedésmódot már nagyon korán elsajátítjuk. Az egész pici gyerekeknél is megfigyelhető, hogyha az egyik sír, akkor hirtelen a másik is sírni kezd. Később megtanuljuk megvigasztalni egymást, majd egyéntől függően ugyan, de 9 éves korunkra már valóban meg tudjuk érteni és át tudjuk érezni mások fájdalmát.
Ha rákeresünk magára a proszociális kifejezésre, akkor általában a munkahelyi viselkedés és kapcsolatok témakörét találjuk. Különböző cikkeket jogszabályokról, közös oktatásról és általában arról, hogy mit illik, lehet és mit nem. Az, hogy a kutatás szerint a stressz pozitívan befolyásolja az empátiát, már önmagában is furcsa, különösen, ha a munkahely szót is hozzákapcsoljuk. A munkahelyről, bár tele van kollégákkal, az emberek többségének mégsem a megértés és együttérzés jut eszébe, pedig nagyon úgy tűnik, hogy a valóság ez.
A több tucat résztvevő segítségével készült tanulmány elképesztően egyszerű vizsgálatokkal állapította meg a stressz és az empátia különös kapcsolatát. A résztvevőknek mindössze annyi volt a dolga, hogy negatív visszajelzés alatt, nézzenek különböző képeket, felvételeket más emberek orvosi beavatkozásáról. Ezt követően idegen emberrel kerültek kapcsolatba, aki megosztott velük valamilyen fájdalmas emléket, majd egy korábbi kísérlet nyomán pénzt kellett szétosztaniuk maguk és az idegen között.
Elsőre persze mindenki sajnálta az adott szenvedő alanyt, ám a vizsgálat érdekessége abból állt, hogy minél kevésbé értett egyet velük, vagy szól rájuk a szemlélődő kutató, annál jobban sajnálták az általuk megismert félt. Közben mérték a kortizol szintjüket, mely stressz alatt termelődik a mellékvesében, és ahogy az emelkedni kezdett, az együttérzésük is nőtt. Ez akkor sem változott, ha végül azt a plusz információt kapták, hogy az adott felvételen a foghúzás, vagy sebvarrás során, a beteg fájdalomcsillapítót szedett. Ahogy a stressz szint emelkedett az emberek elkezdtek valóban törődni a másikkal és igazságosabban osztozkodni.
Ez a viselkedés egyébként sok más esetben is felkeltette már a kutatók figyelmét. Elég, ha arra gondolunk, hogy egy nagyobb katasztrófa, vagy árvíz idején, az emberek segítőkészebbé válnak. A jelenség hátterében a kedvességen túl persze, ott áll egy alapvető emberi érdek is, miszerint a közösségnek működnie kell. Mindenkinek az az érdeke, legalábbis normális esetben, hogy a csoport ne sérüljön, hiszen csak így maradhat fent, ez a túlélés záloga. Ugyanez érvényes a munkahelyre is, hiszen ha a feladat nincs kész időre, az mindenkinek kárára válik. Az mindenesetre érdekes, hogy ehhez a feszültség pont hozzátesz és nem elvesz.
Ennek ellenére azért bármennyire is nehéz, érdemes kerülni a túlzott és túlságosan sokáig tartó feszültséget, mivel a szervezetet nem erre találták ki. És az élethez, a családhoz és a megfelelő minőségű munkához is szükség van a feltöltődésre is. Ezt vállalja magára a stresszoldó párna, ami gyógynövény töltetének köszönhetően kellemes pihenést és nyugodt alvást garantál!
A több tucat résztvevő segítségével készült tanulmány elképesztően egyszerű vizsgálatokkal állapította meg a stressz és az empátia különös kapcsolatát. A résztvevőknek mindössze annyi volt a dolga, hogy negatív visszajelzés alatt, nézzenek különböző képeket, felvételeket más emberek orvosi beavatkozásáról. Ezt követően idegen emberrel kerültek kapcsolatba, aki megosztott velük valamilyen fájdalmas emléket, majd egy korábbi kísérlet nyomán pénzt kellett szétosztaniuk maguk és az idegen között.
Elsőre persze mindenki sajnálta az adott szenvedő alanyt, ám a vizsgálat érdekessége abból állt, hogy minél kevésbé értett egyet velük, vagy szól rájuk a szemlélődő kutató, annál jobban sajnálták az általuk megismert félt. Közben mérték a kortizol szintjüket, mely stressz alatt termelődik a mellékvesében, és ahogy az emelkedni kezdett, az együttérzésük is nőtt. Ez akkor sem változott, ha végül azt a plusz információt kapták, hogy az adott felvételen a foghúzás, vagy sebvarrás során, a beteg fájdalomcsillapítót szedett. Ahogy a stressz szint emelkedett az emberek elkezdtek valóban törődni a másikkal és igazságosabban osztozkodni.
Ez a viselkedés egyébként sok más esetben is felkeltette már a kutatók figyelmét. Elég, ha arra gondolunk, hogy egy nagyobb katasztrófa, vagy árvíz idején, az emberek segítőkészebbé válnak. A jelenség hátterében a kedvességen túl persze, ott áll egy alapvető emberi érdek is, miszerint a közösségnek működnie kell. Mindenkinek az az érdeke, legalábbis normális esetben, hogy a csoport ne sérüljön, hiszen csak így maradhat fent, ez a túlélés záloga. Ugyanez érvényes a munkahelyre is, hiszen ha a feladat nincs kész időre, az mindenkinek kárára válik. Az mindenesetre érdekes, hogy ehhez a feszültség pont hozzátesz és nem elvesz.
Ennek ellenére azért bármennyire is nehéz, érdemes kerülni a túlzott és túlságosan sokáig tartó feszültséget, mivel a szervezetet nem erre találták ki. És az élethez, a családhoz és a megfelelő minőségű munkához is szükség van a feltöltődésre is. Ezt vállalja magára a stresszoldó párna, ami gyógynövény töltetének köszönhetően kellemes pihenést és nyugodt alvást garantál!
A nyugtató hatású stresszoldó párnáról bővebb információkat ide kattintva kaphatsz.
