Baktérium vagy vírus? Új gyorsteszt könnyítheti majd a diagnózis felállítását!

Gyógyászati kutató intézetek régóta próbálják lehetővé tenni orvosaink számára azt, hogy laboratóriumi vizsgálat nélkül is teljes biztonsággal meg tudják állapítani, hogy betegük felső légúti megbetegedését baktérium, vagy vírus okozza-e. A legfrissebb kutatási eredmények alapján megvan az esély arra, hogy a vírus jelenléte a jövőben akár a háziorvos által is azonnal kimutatható lehet, így a laboreredményekre való várakozás mellett a félrekezeléstől és az indokolatlan antibiotikum-használat káros következményeitől is mentesülhetünk.

Baktérium vagy vírus – honnan tudja az orvos?

A háziorvosoknak egyelőre nem áll rendelkezésükre olyan eszköz, amelynek segítségével 100 százalékos biztonsággal eldönthetnék azt, hogy egy felső légúti megbetegedéssel jelentkező páciens vajon vírusos, vagy bakteriális eredetű fertőzésben szenved-e. Orvosaink a diagnózist a vizsgálat, valamint a tőlünk kapott információk alapján állítják fel, ám ezek nem feltétlenül utalnak egyértelműen a kórokozóra. Pontos választ csak a tenyésztés adhat, amely viszont drága és időigényes, a mintavétel pedig sokak számára kellemetlen lehet. A kórokozó pontos azonosításának hiányában orvosainknak a hatékony kezelési módot voltaképpen vaktában kell eltalálniuk, így nem csoda, ha ez nem mindig történik meg hiba nélkül. Egy nátha esetében a tünetek alapján nem mindig állapítható meg egyértelműen, hogy a fertőzés bakteriális, vagy vírusos eredetű, így a háziorvos – akár a páciens kérésére, vagy nyomására – indokolatlanul is felírhatja az antibiotikumot. Egy vírusfertőzés esetén viszont a csakis baktériumok ellen bevethető antibiotikum nemcsak hogy hatásos nem lesz, de a rezisztencia esetleges kiváltásával még a jövőbeni antibiotikumos kezelések eredményességét is veszélyezteti.

A pontos diagnózis felállítása a jövőben minden eddiginél egyszerűbbé válhat!

Egy amerikai tudóscsoport legfrissebb kutatási eredményei megerősíteni látszanak, hogy ha egy beteg légútjainak nyálkahártyáján bizonyos fehérjék egy meghatározottnál nagyobb mennyiségben vannak jelen, akkor a fertőzés nagy valószínűséggel vírusos eredetű. A kezdeti fázisban lévő kutatás keretében lefolytatott kísérletet önkéntesek bevonásával végezték el, akiknek szervezetébe nátha-, illetve influenzavírust juttattak. Azon alanyoknál, akiknél ennek eredményeként kifejlődött a betegség, sóoldatos orröblítést végeztek. A vírus jelenlétét jelző fehérjecsoport az így nyert folyadékminták vizsgálata során vált jól meghatározhatóvá. A kísérleti eljárás újszerűsége abban rejlik, hogy míg a korábbi kutatások során a tudósok magának a kórokozónak a kimutatására törekedtek a betegektől levett mintákból, a jelenlegi vizsgálatok már a szervezet részéről a kórokozó jelenlétére adott reakciókra irányulnak. A vírus jelenlétét jelző fehérjék azonosítása az első lépés lehet afelé, hogy a gyógyászati segédeszközök piacán a jelenleg kapható teszteknél pontosabb, költséghatékony termékek jelenjenek meg, amelyek segítségével a kórokozók egyetlen háziorvosi vizsgálat keretében, tűszúrás és várakozás nélkül, nagy biztonsággal azonosításra kerülhetnek, lehetővé téve a gyógymód helyes megválasztását, és a kezelés haladéktalan megkezdését is.