Gyógyászati kutató intézetek régóta próbálják lehetővé tenni orvosaink számára azt, hogy laboratóriumi vizsgálat nélkül is teljes biztonsággal meg tudják állapítani, hogy betegük felső légúti megbetegedését baktérium, vagy vírus okozza-e. Háziorvosi vizsgálat, vírus vagy baktérium A legfrissebb kutatási eredmények alapján megvan az esély arra, hogy a vírus jelenléte a jövőben akár a háziorvos által is azonnal kimutatható lehet, így a laboreredményekre való várakozás mellett a félrekezeléstől és az indokolatlan antibiotikum-használat káros következményeitől is mentesülhetünk. Indokolatlan antibiotikus használat

Baktérium vagy vírus – honnan tudja az orvos?

A háziorvosoknak egyelőre nem áll rendelkezésükre olyan eszköz, amelynek segítségével 100 százalékos biztonsággal eldönthetnék azt, hogy egy felső légúti megbetegedéssel jelentkező páciens vajon vírusos, vagy bakteriális eredetű fertőzésben szenved-e. Orvosaink a diagnózist a vizsgálat, valamint a tőlünk kapott információk alapján állítják fel, ám ezek nem feltétlenül utalnak egyértelműen a kórokozóra. Pontos választ csak a tenyésztés adhat, amely viszont drága és időigényes, a mintavétel pedig sokak számára kellemetlen lehet. Kórokozó vizsgálat tenyésztés A kórokozó pontos azonosításának hiányában orvosainknak a hatékony kezelési módot voltaképpen vaktában kell eltalálniuk, így nem csoda, ha ez nem mindig történik meg hiba nélkül. Egy nátha esetében a tünetek alapján nem mindig állapítható meg egyértelműen, hogy a fertőzés bakteriális, vagy vírusos eredetű, így a háziorvos – akár a páciens kérésére, vagy nyomására – indokolatlanul is felírhatja az antibiotikumot. Egy vírusfertőzés esetén viszont a csakis baktériumok ellen bevethető antibiotikum nemcsak hogy hatásos nem lesz, de a rezisztencia esetleges kiváltásával még a jövőbeni antibiotikumos kezelések eredményességét is veszélyezteti. Antibiotikum rezisztencia

A pontos diagnózis felállítása a jövőben minden eddiginél egyszerűbbé válhat!

Egy amerikai tudóscsoport legfrissebb kutatási eredményei megerősíteni látszanak, hogy ha egy beteg légútjainak nyálkahártyáján bizonyos fehérjék egy meghatározottnál nagyobb mennyiségben vannak jelen, akkor a fertőzés nagy valószínűséggel vírusos eredetű. A kezdeti fázisban lévő kutatás keretében lefolytatott kísérletet önkéntesek bevonásával végezték el, akiknek szervezetébe nátha-, illetve influenzavírust juttattak. Azon alanyoknál, akiknél ennek eredményeként kifejlődött a betegség, sóoldatos orröblítést végeztek. A vírus jelenlétét jelző fehérjecsoport az így nyert folyadékminták vizsgálata során vált jól meghatározhatóvá. A kísérleti eljárás újszerűsége abban rejlik, hogy míg a korábbi kutatások során a tudósok magának a kórokozónak a kimutatására törekedtek a betegektől levett mintákból, a jelenlegi vizsgálatok már a szervezet részéről a kórokozó jelenlétére adott reakciókra irányulnak. A vírus jelenlétét jelző fehérjék azonosítása az első lépés lehet afelé, hogy a gyógyászati segédeszközök piacán a jelenleg kapható teszteknél pontosabb, költséghatékony termékek jelenjenek meg, amelyek segítségével a kórokozók egyetlen háziorvosi vizsgálat keretében, tűszúrás és várakozás nélkül, nagy biztonsággal azonosításra kerülhetnek, lehetővé téve a gyógymód helyes megválasztását, és a kezelés haladéktalan megkezdését is.