Az egyik legédesebb dolog a világon mikor a kislányunk, vagy kisfiúnk alszik és közben mosolyog. Nincs a világon, aki ne szeretné ezt a látványt. Egyszerűen jó érzés tudni, hogy a legdrágább kincseink biztonságban és nyugodtan pihennek. Egy-egy alkalommal viszont ez az idill felborul. Jönnek a rémálmok és a kicsi reszketve, esetleg sírva ébred. De honnan jönnek a rémálmok? Mi a legjobb, amit mi szülők ilyenkor tehetünk?

Mikor számíthatunk az első rémálomra?

Sokáig tartotta magát az a hit, miszerint a gyerekek csak 2-3 éves koruk körül kezdenek el álmodni. Ma már tudjuk, hogy ez tévedés. A babák igenis álmodnak, méghozzá jóval többet és gyakrabban, mint mi. Ennek az az oka, hogy az alvási ciklusaik eltérnek a miénktől.

Egy átlagos ember másfél órát tölt a mély alvás szakaszban, majd fél órát az úgy nevezett REM fázisban. A REM alatt szoktunk álmodni. A kettő együtt adja az alvási ciklusunk, ami újra és újra ismétlődik, egészen reggelig. A csecsemők alvási ciklusa ezzel szemben mindössze egy óra, de ennek legalább a fele a REM szakaszból áll. Vagyis a kicsik igenis álmodnak. Méghozzá elég sokat!

Már 2-3 hónapos korban is képesek különbséget tenni bizonyos arcok között. Ezen kívül természetesen a hangokra is reagálnak. Pont a rövid mély alvás miatt alszanak el olyan nehezen és ébrednek fel olyan könnyen. Elég egy apró, idegen zaj, amit a REM szakaszban érzékelnek és hallanak és rögtön kész a rémálom. Ezt persze igazolni sosem lehet, hiszen szegények képtelenek elmesélni, de attól még létezik. A lényeg tehát, hogy a pici nem csak az éhség, a hasfájás, vagy a kényelmetlen fekvés miatt ébredhet fel!

Ahogy telnek a hónapok, úgy változik a kicsik félelmeinek tárgya.

Jönnek a mumusok!

Ahogy telnek a hónapok, úgy változik a kicsik félelmeinek tárgya. Először a különböző szeparációs szorongások attól, hogy miért nincs mellettük anya? Majd attól, hogy biztonságban vannak-e, úgy is, ha anya a másik szobában van. Ezt követően jön a sötéttől való félelem, majd a napközbeni ijesztő élmények és képek. Ezek időről-időre megjelennek az álmokban is.

A kicsik a beszéd tanulása közben egyre részletesebben tudják elmesélni, mi is zaklatta fel őket annyira. 3 éves kor körül már egészen sok dologra tudunk visszaemlékezni. Általában ekkor veszi kezdetét a különféle mesékben és filmekben látott lényektől való félelem. Ez aztán társul az ijesztő sötétséggel és kész is a mumus.

A mumus persze mindenkinek más. Elképzelhető, hogy ami nekünk semmiség, az a kicsiket megijeszti. Ugyanez igaz fordítva is, ami számunkra csúnya és kellemetlen, az nekik mókás és érdekes. Ráadásul minden álom különböző. Van, akit egy kis teknős, míg mást a boszorkány ijeszt meg éjszaka.

Még mielőtt a tévét, vagy az internetet kezdenénk el okolni, tudnunk kell, hogy a rémálom csak a tartalmában tér a felnőttekétől. Ha a kicsi egy vicsorgó, ugató kutyát lát a nap folyamán, az pont úgy kihat rá, mint egy félelmetesnek ítélt mese. Ezek az élmények ugyanúgy bevésődnek, mint a vetített képek. De egy otthoni, vagy óvodai apró civakodás is kiválthat nyugtalanságot, majd rossz álmokat.

Űzzük el együtt a szörnyeket!

Olykor-olykor mindenkinek vannak rémálmai. Természetesen törekedhetünk rá, hogy a gyerekeknek minél kevesebb legyen, de minden negatívumtól nem tudjuk őket elzárni. Nem is lehet és nem is ez a megoldás. A fontos az, hogy mihez kezdünk az álmok után. A legjobb, amit tehetünk, ha mindig mindent megbeszélünk. Ez persze néha fárasztó és időigényes, de nagyon hasznos. A kisbabákat még visszaringathatjuk az álomba 20 perc alatt és nekik erre is van szükségük, de a nagyobbacskáknál ez már kevés.

Otthon mindenképp figyeljünk rá, hogy mit néz és hall a gyerkőc. Válasszunk közösen mesét és aztán beszéljük át. Magyarázzunk el mindent, amire kíváncsi, vagy amit mi fontosnak tartunk. Ha megszokja, hogy mindig, mindenről lehet beszélgetni, akkor azt is elmeséli majd, ha máshol látott, vagy halott valami ijesztőt. Így lesz a legkönnyebb dolgunk.

Néhány tipp!

Ha éjszakánként felébred, mert rosszat álmodik, maradjunk ott vele, amíg újra el nem alszik. Nyugodtan engedjük meg azt is, hogy kivételesen velünk aludjon, vagy tegyünk le mi egy matracot az ő ágya mellé. Ha zavarja a sötét, biztosítsunk valamilyen (nem túl erős) fényforrást. Ez lehet egy kislámpa, vagy világító csillagok. Fektessük mellé a kedvenc kabaláját és mondjuk el, hogy éjszaka ő fog vigyázni rá! A lényeg, hogy megnyugodjon.

Sötéttől való félelem, a napközbeni ijesztő élmények miatt nehéz elalvás.

Bármennyi erőfeszítésünkbe is kerül, el kell érnünk, hogy a kicsi egy esetleges rossz élmény után is vissza tudjon aludni. Kutatások igazolták, hogy azok a gyerekek, akik egy órával kevesebbet alszanak éjszaka, nehezebben emlékeznek a már megtanult dolgokra. Alvás hiányában az új ismeretek elsajátítása is sokkal nehezebb. Az agysejtek kevésbé lesznek rugalmasak és nem tudnak újabb szinapszisokat (idegsejtek közti kapcsolat) létrehozni! Itt szó szerint arról beszélnek, hogy kihagy az agy, kognitív deficit jön létre. Nincs hely a friss információknak.

Az alvás tehát valóban ugyanolyan fontos és nélkülözhetetlen tényező mindenki életében, mint az evés és a mozgás. Különösen igaz ez a gyerekekre, akik még növésben vannak! Rengeteg mindent kell megtanulniuk, amíg felnőnek (persze utána is) és ehhez elengedhetetlen a nyugodt alvás megteremtése! Ebben nyújt segítséget az alvássegítő párnalap gyerekeknek!

A kifejezetten kicsik számára készült nyugtató és stresszoldó alvássegítő párnalap gyerekeknek, kellemes illatú gyógynövényekkel van töltve. Csak be kell tenni a fejecske alá és a pici már szundít is. A gyógynövényekben található hatóanyagok a légzés során észrevétlenül jutnak be a kicsik szervezetébe és azonnal ellazítják őket. A párnalapok biztonságosak és antiallergének. Segítik az elalvást és oldják a szorongást. Rendszeres használatunk pihentető és nyugodt éjszakát jelent majd az egész családnak!

Nyugtató, stresszoldó párnalapocska bölcsődéseknek és óvodásoknak

A nyugtató és stresszoldó párnalapocskáról bővebb információkat ide kattintva kaphatsz.